Magyarországon a gyermekek és a család védelme kiemelt jelentőséggel bír, az Alaptörvény a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját külön intézkedésekkel védi.

A Büntető Törvénykönyv 2024-es módosításával a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket a korábbi, igen súlyos szabályozáshoz képest is még súlyosabban büntetik.

A 18 év alattiak sérelmére elkövetett bűncselekmények között a leggyakoribb a kiskorú veszélyeztetése, azonban sok bűncselekmény súlyosabban minősül, ha annak sértettje 18 év alatti személy. Büntetőjogi szempontból a kiskorú a 18 év alatti személy.

A kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt követi el az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. A törvény akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki a 18. életévét betöltött személyt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, vagy züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik, vagy bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.  

A kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét betöltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Az eltiltás csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.

A kiskorú érzelmi és erkölcsi fejlődése, nevelése, megfelelő körülmények közti lakhatása kiemelt érdek, amelynek megszegése komoly büntetést vonhat maga után, különösképpen akkor, ha az elkövető cselekménye vagy mulasztása rendszeres. A sértettek kora miatt a büntetőeljárásban vizsgálati és bizonyítási nehézségek merülhetnek fel, meglátásom szerint indokolt az ügyvédi képviselet akár sértetti, akár terhelti oldalról is.

Tapasztalatom szerint bontóper vagy gyermekelhelyezési per során a volt házastársak közötti megromlott viszony okán sok esetben merül fel a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, vagy a tartási kötelezettség elmulasztása, amelyek bűncselekménynek minősülnek!

Megjegyezni szükséges, hogy pont a volt házastársak közti rossz viszony szokott az oka lenni annak, hogy az egyik fél jogtalanul feljelenti a másikat, hogy a bontóperben a feljelentést, vagy a részére kedvező bírósági döntést felhasználhassa.

Amennyiben felmerül ennek a gyanúja, mindenképpen javaslom ügyvéd felkeresését!